XIV. Leó pápa
Sokszoros elnézést kérve a kedves Olvasótól ezuttal hadd kezdjem egy kis dicsekvéssel. Nem sok ember mondhatja ugyanis el, hogy a pápa meghívta őt a Vatikánba. Én azonban e kevesek között vagyok. Hogy enyhítsem e megdöbbentő állítást, röviden meg kell magyaráznom hogyan is kerülhetett sor erre.
Az 1980-as években jártunk. II. János Pál pápa ekkor hívta meg – a Pápai Akadémia ünnepi évfordulója kapcsán – az európai tudományos akadémiák elnökeit. Ekkor én a Magyar Tudományos Akadémia elnöke voltam, így kerültem a meghívottak listájára. Ez akalommal ellátogathattam a Vatikán látogatók elől elzárt belső termeibe, kezet foghattam, néhány szót válthattam a pápával és körbejárhattam az üres, látgatók nélküli Sixtus Kápolnát. Ez idő óta érdeklődéssel követem a vatikáni eseményeket.
Erre most ismét különleges alkalom nyílt az új pápa, a XIV. Leó nevet felvett Robert Francis Prevost megválasztásával 2025 május 8-án, amiről annak idején már írtam.
Miért vesznek fel új nevet a megválasztott pápák? Nem mindig volt így. A pápaság első ezredévében a pápák nem változtatták meg nevüket, születési nevükkel ültek a pápai trónra. A 11-ik század óta azonban hagyománnyá vált, hogy a megválasztott pápák új nevet vesznek fel. Néhány név különlegesen népszerű volt. A leggyakrabban felvett név a János volt. Ezt 21 pápa választotta. Ezt követte a Gregory (16 alkalommal), a Benedict (15-ször), a Clement és a Leo 14-14-szer, majd az Innocent 13-szor. A 267 pápa között mindössze 44 volt, akinek neve mindössze egyszer szerepelt a pápák között.
Sok évszázadon keresztül az új pápák azt a nevet vették fel, amelyet az a pápa viselt, aki bíborossá emelte őket. A 20. század közepétől kezdve a felvett pápai név azonban kifejezi a pápa által vallott értékeket és törekvéseket. A választott névvel az új pápa szimbolikusan mintegy meghatározza magát s követendő politikáját. Ha meg akarjuk tudni, miben áll ez, fel kell kutatnunk, hogy az előző azonos nevű egyházfő vagy egyházfők miről voltak nevezetesek.
Nos, I. Szent Leo pápa, aki 440 és 461 között ült a pápai trónon, megmentette Rómát mivel felkereste Attilát, a húnt és sikeresen lebeszélte őt tervezett támadásáról. Ez a nagyon korai azonos nevű előd tehát béketeremtő funciójáról volt ismeretes.
XIII. Leó, a közvetlen előd, aki 1878-tól 1903-ig ült a pápai trónon, a társadalmi igazságosság elkötelezettje volt. Fő törekvése a katolikus egyház pozíciójának meghatározása volt a modern élethez, gondolkozáshoz viszonyítva. Szólt az iparosítás kihívásairól, a munkások jogairól, és a tudományról. 1891-es enciklikájában szót emelt a munkások jogaiért. Diplomáciai kapcsolatokat ápolt kormányokkal és érdekelték más vallások. Fontosnak tartotta az állam és egyház szétválasztását.
Az új pápa, XIV Leó. mint láthattuk a hírekben, ellátogatott Törökországba és Libanonba, hangsúlyozta a vallások közötti dialógus fontosságát és támogatta az ottani keresztény kisebbségeket.
A Vatican News december 9-i számában európaiak számára nagyon fontos interjut adott “A történelmi US-Európa szövetség fontos ma és a jövőben is” címmel. “Sajnálatosan – hangsúlyozta nyilatkozatában a pápa – [az amerikaiak által elővezetett ukrajnai béketerv] bizonyos vonatkozásai, melyeket láttam, hatalmas változást okoznának sok-sok évre előre Európa és az Egyesült Államok közötti igaz szövetségben.” “Nem reális Európa bevonása nélkül elérni egy békemegállapodást. A háború Európában folyik, és azt hiszem, Európa részt kell, hogy vegyen a ma megcélzott és jövőbeli biztonsági garanciák kialakításában.” A béketárgyalások – mint a híradásokból tudjuk - Oroszország, az USA és Ukrajna között folynak, Európa mint Zelinsky állandó konzultácós partnere vesz láthatólag részt bennük, ami helytelen, sőt úgy is minősíthetném, hogy botrányos, de az amerikai fél ezt erőlteti. Nemcsak azért, mert Trump békekötési babérokat akar szerezni, ez a kisebbik ok. A fontosabbik szerintem az, hogy Trump oldaláról a béketárgyalások elsődleges célja az üzleti lehetőségek megnyitása volna Oroszországban (innen érthető a két ingatlanspekuláns üzletember, egyikük Trump veje, mint tárgyaló személyiségek), ennek akadálya a jelenleg folyó háború. A pápának tökéletesen igaza van, amikor Európa részvételét hiányolja.
A pápa ezen kívül ebben az interjuban és másutt is felajánlotta a Vatikánt a béketárgyalások szinhelyéül. Nem láttam, hogy valaki is reagált volna erre. A cikkben is az áll, hogy ezt még nem fogadták el.
Nem hinném, hogy belemagyarázás, de azt gondolom, hogy az interjunak egyes reszletei az Európai Unio fontosságát és az európai egység jelentőségét húzzák alá: “Sajnos – mondta a szentatya - nem mindenki érti, de magam úgy hiszem, hogy különleges alkalom ez arra, hogy az Európai Gondolat érvényesüljön, és Európa egységesen keresse a megoldásokat…. Úgy hiszem, hogy Európa szerepe nagyon fontos, és az európai országok egysége valóban jelentős különösen ebben az esetben.” Jó lenne, ha a kereszténység lovagjaként fellépő Orán Viktor odafigyelne a keresztény egyházfő ezen figyelmeztetésére az európai egység és egységes fellépés fontosságáról.
A pápa ezen kívül elmondta, hogy a szinfalak mögött tárgyalásokat folytat az Ukrajnából Oroszországba elhurcolt gyerekek visszatérítése ügyében.
Az első amerikai hátterű egyházfő érzékeny és különlegesen bölcs és érzékeny állásfoglalása nagyon jelentős, de hogy lesz-e bármilyen hatása a béketárgyalásokat és Európa szerepét egész másképp tervező amerikai kormányzatra az több, mint kérdéses. XIV. Leó bölcs, nagyon bölcs ember. Szavaira érdemes mindig odafigyelni.