Már 80 éve halott,
de a Hitlerről szóló hírek, életének ismeretlen vagy alig ismert részletei még mindig érdeklődésre tartanak számot. Kevesen tudják például, hogy vezetékneve apja friss névváltoztatásának volt az eredménye. A családot ugyanis eredetileg Schicklgrubernek hívták. Miután Hitler apja, Alois törvénytelen gyerek volt, felvette anyja Schicklgruber nevét, de 1876-ban, még Adolf Hitler születése előtt megváltoztatta a bajor Hüttler (kunyhóban lakó) szóból derivált Hitlerre. (Nagy szerencséjére Hitlernek, mert nehéz lett volna Heil Schicklgruber kiáltással köszönni.)
Most megint érdekes újdonságok derültek ki Hitlerről, melyek új elemekkel gazdagítják a képet e szörnyeteg megértéséhez. A Hitler-bunker kanapéján talált vér elemzése ugyanis kimutatta, hogy Hitlernek egy eddig felfedezetlen, genetikus eredetű szexuális rendellenessége volt. A The Times „Hitler DNS-e: Egy diktátor tervrajza” című dokumentumfilmje és az arről szóló tudósítás adott erről tájékoztatást.
Az ominózus kanapé kárpitjának egy darabja, rajta egy vérfolttal, a Gettysburgi Történeti Múzeum egyik tárlójában van kiállítva. Hitler öngyilkossága után Roswell P. Rosengren, az amerikai hadsereg tábornoka egy pár amerikai tiszt kollégájával együtt engedélyt kért és kapott a bunker területét ellenőrző szovjet egységektől, hogy megnézze az öngyilkosság színhelyét. Kihasználva a lehetőséget Rosengren egy pár más tárggyal együtt a kanapé kárpitjának egy darabját is elhozta és később a múzeumnak adományozta.
A vérfolt DNS elemzésének összevetése a Hitler család más tagjainak DNS-ével egyértelműen bizonyította, hogy Hitler véréről van szó. Egy másik alkalommal a DNS elemzése egy pletykát cáfolt meg, ami szerint zsidók is voltak Hitler felmenői között. A gyilkos diktátor génjeiben a dokumentumfilmben bemutatott legutóbbi elemzés az úgynevezett Kallmann-szindróma jeleit fedezte fel. A Kallmann-szindróma férfiaknál – s hadd maradjak az orvosi kifejezésnél – “criptorchidism micropenis” torzulására utal. Ez egyben azt is jeleti, hogy egy here nem ereszkedik le a herezacskóba. Pszichológiailag nagyon is érthető reakció az ilyen férfinál, hogy keményebbnek, kíméletlenebbnek, egyszóval ‘férfiasabbnak’ igyekszik látszani -- bár hozzá kell tenni, hogy döntő többsége azoknak az embereknek, akik ilyen szindrómában szenvednek, nem válik rettegett diktátorrá.
Ijesztő furcsaságok: Hitler magánélete és kapcsolatai nőkkel rettenetesen zavarosak voltak. Négy nő, akikkel élete során kapcsolatban volt, öngyilkos lett. Egy 1943-ban Walter Charles Langer pszichoanalitikus által az amerikai Office of Strategic Services számára készített jelentés Hitler elfojtott homoszexuális tendenciáiról, aszexualitásról és impotenciáról beszél. Amikor egy közeli barátja megkérdezte Hitlertől, hogy volt-e szerelmes, Hitler azt válaszolta, hogy “erre soha nem volt időm”. Nem lehet azt sem tudni, milyen volt a kapcsolata a 23 évvel fiatalabb Eva Braunnal, akivel öngyilkosságuk előtt egy nappal házasodott össze.
Hitler vérének elemzése nyomán vita indult meg arról, hogy egyáltalan elfogadható-e egy történelmi személyiség utólagos, DNS mintákból származó elemzése és az abból eredő következtetések az illetőegészségi állapotára, s még inkább pszichológiai állapotára vonatkozólag. A kérdés különösen akkor merült fel, amikor a legutóbbi DNS elemzések azt is kimutatták, hogy Hitler az emberiségnek abba az egyetlen százalékába tartozott, amelyben az autizmus, skizofrénia és mániás depresszió a leggyakoribb. Ez a kutatási eredmény egyáltalán nem állítja, hogy bármelyik említett pszichológiai rendellenessége manifeszt lett volna, csak a genetikus hajlamról beszél. A DNS elemzés nem állít fel diagnózist. Feledkezzünk meg egy pillanatra arról, hogy Hitlerről van szó. Nyilvánvaló, hogy etikailag kifogásolható volna egy elhúnyt emberről állítani, hogy milyen látens pszichológiai hajlamai voltak, ha ezek csak genetikus prediszpozíciók. A vita még folyik.
De térjünk csak vissza a Gettysburgi Múzeum kuriózumához, a kanapé kárpit darabjához. Meglehetősen furcsa múzeumi darab. De a maga nemében nem egyedülálló. A világ múzeumainak legfurcsább, legmorbidabb darabjai emberi testrészek. A filadelfiai orvostörténeti Mütter Múzeum Einstein agyának egy darabját őrzi, valamint egy 19. századi asszony testzsiradékból szappanná vált testét. Katolikus szentek mumifikálódott testrészeit számos múzeum mutatja be. Nagy Péter cár kihúzott fogait egy szentpétervári múzeum, Napoleon elefántcsont nyelű fogkeféjét egy londoni gyűjtemény állítja ki, Washington DC-ben pedig megcsodálhatjuk a lövedéket, amely Lincoln elnök életét oltotta ki. A párizsi Csatorna Múzeum (Musée des Égouts) pedig teljes renoválása előtt nem is olyan régen még a szagokat is hűen prezentálta.
A bunkerből, amelyben Hitler öngyilkos lett, nem lett történelmi emlékhely, csak egy pár tárgy és a kanapé kárpit darabja maradt meg belőle. Berobbantották a földalatti óvóhelyet, tetején szép, sűrű fű nő. Egyik alkalommal, amikor Berlinben jártam boldog elégtétel érzésével sétáltam ezen a parkosított területen.