“Légköri folyó”
Életem legnagyobb viharát éltem át a hét végén az időjárást tekintve verhetetlennek hitt mediterrán Dél-Kalifornában. Két nap alatt 13-25 centiméter eső esett, fele az átlagos egész évi esőmennyiségnek, de voltak egyes pontok, ahol fél méter hullott. Az első napon ez őrült erejű, naphosszat dühöngő szélviharral társult. Igazi ítélet idő. Mi a Santa Monica hegység tetején lakunk, amolyan Szabadság-hegy-János-hegy közötti magasságban. Kinézek dolgozószobám ablakán és a kertünk előtt fekvő földdarabból nagy szakasz leszakadt és lecsúszott. Házunk földszíntjén állt a víz ami nem tudni, honnan jött be, mert nem a tetőről, ami világosan látszott. A városban és közel hozzánk is számos helyen fölcsuszamlás, házak belecsúszása a tengerbe, vagy szakadékokba. Nem meglepő, hogy 16-an meghaltak kidőlt fák és villámcsapások nyomán.
Új kifejezést tanultam. Bár folyókról sok mindent tudtam, eddig még csak nem is hallottam a “légköri folyó” (athmospheric river) létéről. “Ananász expressznek” is becézik, mert Hawaii felől indult. Most megtudtam, hogy mit is jelent ez. Kiderült, hogy amolyan trópusi jelenség, amikor az égben hosszú, keskeny, folyó-szerű vonulatban hihetetlen mennyiségű vízpára halmozódík fel és utazik a széljárással. Mennyisége eléri és esetenként tizenötszörösen is meghaladja a hatalmas Missisipi folyó torkolatában található vízmennyiséget. Pontosan tudjuk, hogy csupán az 1960-as évek óta a légköri folyó vízpára mennyisége 5-20 százalékkal növekedett. Nos, most ez zuhogott ránk pusztító erővel.
Ijesztő kontrasztként a mintegy kilenc-ezer kilométer távolságra eső, ugyancsak Csendes-óceán parti dél-amerikai Chilében ugyanekkor már közel egy évtizede gyilkos szárazság uralkodik és hatalmas erdőtüzek pusztítottak, mintegy 1.7 millió hektár területen – háromszorosán a megelőző évtized pusztításának - idén is 20 ember életét követelve.
A legijesztőbb azonban az, hogy ez a két élesen ellentétes időjárás nagyon is összetartozik, s ugyanazon érem két oldala. Közös eredetük a Csendes-óceán rendkívüli felmelegedésében található. Klíma változás! Hosszú ideje hallunk erről és az emberi tevékenységről, ami közrejátszik ebben. A klíma ciklusok léte természetesen kétségbevonhatatlan empirikus tény. A létszámában hatalmasan megnövekedett emberiség és az Ipari Forradalom óta folytatott emberi aktvitás, azon belül a szén, olaj, benzin tömeges használata döntő szerepet játszik az úgynevezett “greenhouse gas” vagyis széndioxid kibocsátásban. A modern közlekedés 14 százalékkal járul hozzá ehhez a folyamathoz. A villamosáram termelés, a szenet, olajat földgázt égető erőművek további 20 százalékkal és a tömeges erdőirtások és a föld művelhetővé tisztítása ugyancsak 10 százalékkal növelik a szennyezést. 1880 óta, amióta rendszeres adatok állnak rendelkezésre, a hőmérséklet 1.2 Celsius fokkal emelkedett, de a sarkvidékek ennél még jobban, 2-3 fokkal. Az elmúlt évszázad során a sarkvidékek jégtakarója a felére olvadt. (Csupán 1980 óta egy-harmaddal zsugorodott.)
Sokan ennek ellenére is tagadják magát a klíma változás tényét is és különösen azt, hogy ebben emberi tevékenységnek is szerepe lenne. Érdekes, hogy az Egyesült Államokban ez is a politikai vita és szembenállás egyik eleme: a demokraták 78 százaléka ugyanis nagy veszélynek tartja a klímaváltozást, míg a republikánusoknak csak 25 százaléka hisz ebben. Egy 2023 nyarán végzett felmérés szerint a demokrata szavazók 80 százaléka úgy vélekedett, hogy a klímaváltozásnak kell elsőbbséget adni a döntéseknél, még akkor is, ha az a gazdaság lassulására vezet. Ezzel szemben a republikánus szavazók 72 százalékának az volt a véleménye, hogy a gazdaság elsőbbségét akkor is biztosítani kell, ha az a kímaváltozás rovására megy. A két párt között húzódó szakadékot mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Trump első elnöksége idején kiléptette az Egyesült Államokat a 200 ország által aláírt párizsi klíma megegyezésből, amely szerint 2025-re a 2005. évi szennyező kibocsátási színtet 25 százalékkal kell csökenteni. Lelkes híve és követője, Orbán Viktor 2021 októberében hasonlóképpen vetette el az Európai Unió klíma-terv csomagját, “utopisztikus fantáziának” minősítve azt. Az Unió 2015 februárjában kialakított “Energia Unió” terve nem kevesebbet tartalmaz, mint a fogyasztás 43-45 százalékára emelni az újratermelhető tiszta energiát, megkezdeni a tagországok elektromos rendszereinek összekapcsolását és ugyanakkor 12 százalékkal csökkenteni a fogyasztást 2020-hoz képest. A 2020-ban elfogadott “Európai Zöld Megállapodás” 2050-re teljesen megszüntetné a szennyezést.
A magyar miniszterelnök az EU javasolt “zöld energia” átalakítási intézkedéseit az energia árak felhajtójának és a középosztályok lerombolójának minősítette. Ehelyett Magyarországot az Orbán-rezsim szorosan Oroszországhoz és ezzel a szennyező energaimporthoz kötötte. Új földgázvásárlási megállapodást kötött Putyinnal. Kelet-Magyarországon pedig – mint bejelentette – “2-3 nagyteljesítményű gázerőművet építünk”. Magyarországon a helyzet változatlan.
Az Amerikai Egyesült Államokban Biden elnök viszont nemcsak visszalépett a nemzetközi klíma-egyezménybe, hanem 2030-ig 50 százalékos csökkentést vállalt a szennyező anyagok kibocsátásából. Ez azért is történelmi horderejű, mivel az Egyesüt Államok, Kína után, és India előtt, a második legnagyobb szennyező a világon.
Harmad napra körülöttünk minden lecsendesült. Az eső nagy szünetekkel néha csöpörög ugyan. Levél sem rezdül. Remélem túl vagyunk ezen a tapasztalaton is. Jönnek a mesteremberek és kiderítik mit is kell javítani. Az élet visszazökken megszokott kerékvágásába.
*
A fenti írást majdnem két évvel ezelőtt írtam, de végülis nem közöltem. Sajnos, újra időszerű. Dél-Kaliforniában harmadik napja tart az itéletidő. Süvölt az orkán és őrült mennyiségű eső zúdul alá. Csak az elmúlt másfél napon több mint 13 cm eső zubogott le fölöttünk. Ha kivilágosodik majd, látni fogjuk milyen károkat okozott. Újra felettünk van egy légköri folyó.
Trump második turnusában újra kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klima egyezményből és megszűntetett egy sor olyan intézkedést, például a “tiszta energia programot” (Clean Energy Agenda), melyet Biden életbe léptetett.