Korrupció
A most megbukott Orbán rezsimről sok mindent lehetett mondani, de azt nem, hogy működése során ne lett volna valamiben Európában az első. Az illetékes nemzetközi intézmény, az 1993-ban létrehozott Transparency International körültekintően vizsgálja a korrupciót, s teszi közzé jelentéseit a Global Corruption Barometer és a Corruption Perceptions Index formájában. Ez az index 182 országot mér és rangsorol. A 100 pontot elért ország a legkevésbé korrupt, míg a “0” minősítés a legkorruptabb állapotokra utal. Nemzetközileg Dánia, Finnország és Szingapur a legkevésbé, Dél-Szudán, Szomália és Venezuela a legnagyobb mértékben korrupt.
A korrupcót rangsoroló mutató szerint az orbáni Magyarország – Bulgáriával megosztva – az Európai Unió legkorruptabb tagországa volt. Mi több, már négy év óta tartja ezt a rekordot. A világ 182 vizsgált országa között ebből a szempontból a 84-ik helyen állt, vagyis nem az 50 európai ország között.
Ideje azonban meghatározni, mit is nevezünk korrupciónak. Legáltalánosabb értelemben a korrupció a hatalommal, tisztséggel vagy pozícióval való visszaélést jelenti magánérdekből, amely sérti a közérdeket. Általánosságban a közfeladatot ellátó személyek tisztességtelen befolyásolását, előnyök jogtalan megszerzését. Egyes definíciók szerint a politikai korrupció “a közhatalom felhasználása egyéni haszonért”. Beszélünk “jogi korrupcióról”, ami olyan jogalkotást jelent, mely egyének és kis csoportok érdekeit biztosítja..
Aligha nyújt vigaszt, hogy a korrupció úgyszólván egyidős az emberi társadalommal. A Biblia már Ádám és Éva, az első emberpár esetében összekapcsolja a születő emberi társadalmat a korrupcióval, melyet elítél. Hangsúlyozza, hogy az” Isten nem fogad el ajándékot” és inti a népet, hogy hasonlóan cselekedjen, mert “az ajándék elvakítja az ítélőképességet, kiforgatja az igazságot, és átkot von maga után”. Az ember azonban bemutatott áldozataival Istent is korrumpálni törekedett.
Különböző országok különböző történelmi időszakokban voltak a legkorruptabbak. Az Egyesült Államokban az un. Guilded Age (Aranykor, 1877-1896) volt a legkorruptabb időszak. Az eredeti tőkefelhalmozás legaktivabb korszaka volt ez; hatalmas vagyonok keletkeztek, s végtelen pénzéhségükben az újgazdagok és a korporációk lepénzelték a tisztviselőket, dúlt a haveri és rokoni előnyökön alapuló vagyonszerzés, mindennapos volt a szerződési csalás. (Ismerős? Nem véletlen!) Az Aranykort a Progresszív időszak követte (1890-1920), melyben aktívan harcoltak a korrupció ellen a sajtó erejével, törvényekkel, kormányzati szabályozókkal, a demokrácia kiterjesztésével, valamint a köztisztviselők iránti követelmények felemelésével.
A 20. században a korrupció elleni harc legsikeresebb első példái Ázsiában voltak. Hong Kong volt az első a 60-as, 70-es években. A Független Korrupció-ellenes Bizottság vezetésével megreformálták a rendőrséget és az állami hivatalokat. Három irányban működött a bizottság. 1. Kivizsgálások folytak a múltban történt korrupciós esetekről, letartóztatások mind az állami, mind a magán szektorban. 2. A megelőzést főképp a kormányzás megreformálása, új törvények létrehozása és a meglévő kerülőutak lezárása jelentette. 3. Kampányokat folytattak, oktatási programokat léptettek életbe, s a törvénytisztelet kultúráját igyekeztek terjeszteni.
Szingapúr követte a példát a hongkongihoz hasonlo programmal, drákói törvények bevezetésével, valamint az állami hivatalnokok fizetésének emelésével (hogy a lepénzelés kevésbé csábítsa el őket).
Európában elsősorban Dánia és a többi skandináv ország járt elöl a korrupció visszaszorításában a hivatali műveletek átláthatóságának, nyilvánosságának növelésével, szigorú törvényekkel és a hivatalnoki felelősségre vonhatóság kultúrájának elterjesztésével. A közép-kelet európai térségben manapság élen jár Észtország és Litvánia a korrupció elleni harcban.
A 2026. évi magyarországi választásokat megnyert és most hivatalba lépő Magyar Péter számára sok példa áll rendelkezésre, hogy az eszközöket megtalálja a múlt felháborító korrupciós tevékenységének felderítésére és megbűntetésére, valamint a jövendő korrupciót alaposan lecsökkentő körülmények kialakítására. A Tisza kormány programja középpontjában áll a korrupció leküzdése és a jog uralmának visszaállítása. A remény tehát megvan. Rövidesen kiderül, hogy komoly-e a szándék a program megvalósítására.