Isten veled Kelet-Európa?

Ezzel a címmel (Goodbye Eastern Europe) írt egy 400 oldalas könyvet a lengyel hátterű amerikai újságíró, Jacob Mikanowski 2023-ban. Mondanivalójának lényegét foglalja össze itt következő mondata: “Kelet-Európa eltűnőben van. Nem fizikai értelemben, hanem mint koncepció. Ami ezt a régiót a gondolkodásban összetartotta – a megszállások és kirekesztések közös tapasztalata, az állandónak tekintett gazdasági elmaradottság, a vereségek dédelgetett emléke – mind eltűnt, vagy legalábbis nincs többé annyira jelen, mint volt”. “Geopolitikai értelemben nem létezik Kelet-Európa. Ezt a kifejezést kivülállók vezették be, hiszen a térség ezer éves történetét főként birodalmi központokban kivülállók írták, akik hatalmasabbak és ellenségesek voltak a régióval szemben”. 

A globalizáció homogenizáló erői és a prosperitás megszüntetik a térség sajátos, elkülönítő vonásait, jövendöli a szerző. Kelet-Európa fogalma feledésbe fog merülni. A kritika nagy elismerő fogadtatásban részesítette a munkát. Mint Luka Ivan Jukic írta: ez a “legolvashatóbb könyv a régió gyászjelentése kíván lenni… Talán valóban időszerű elbúcsúzni Kelet-Európától… mely úgyszólván két generáció ideje alatt átalakul. Most ez a régió elmerül a történelemben, feltehetően örökre”. Az Economist folyóirat 2023 június 17. számában írott imertetés azonban már címében (A Kelet az Kelet) fenntartásokat is kifejezésre juttat. Az ismertetés utolsó mondata pedig határozottan elutasító: “Talán még túl korai elbúcsúzni Kelet-Európától”.

A múlt számos meghatározó jellegzetessége valóban eltűnőben van. Ebből a szempontból azonban Európa keleti felének országait földrajzilag is két csoportba kell sorolni. Mikanowski ezt nem teszi meg, Kelet-Európáról beszél Közép-Európa országai esetében is, bár Közép-Európa összehasonlíthatatlanul előbbre haladt, mint a par excellence Kelet-Európa. A közép európai térség országai (néhány balkáni országgal), a Baltikumtól Horvátországig és Bulgáriáig először évezredes történelmük során az Európai Unió szövetségi rendszerének keretében egyenrangú tagjává váltak az európai népek családjának. A térség további, ma még az EU-n kívül álló balkáni és kelet európai országai Albániától Szerbián át Moldováig és Ukrajnáig hivatalosan folyamatba helyezett felvételükre várnak az Unió kapuja előtt. Erre ugyan nem holnap, hanem még csak hosszú évek múlva kerülhet sor a kandidátus országok Unió által megkívánt átalakulásának végrehajtása után, a térség valóban integrálódóban van Európához.

Mindez azonban a legkevésbé sem jelenti azt, hogy Kelet-Európa társadalmi-politikai értelemben nem létezik. Nem helytálló azt képzelni és állítani, hogy a térséget a Nyugattól elkülönítő fogalmat rosszindulatú nyugatiak vezették be. Az európai kontinens határozottan és karakterisztikusan eltérő régiókra tagolódik. Ezt a történelem egész menete alakította ki attól kezdve, hogy az úgynevezett Kelet-Európa fél évezreddel később alakult ki a népvándorlás hullámai nyomán és vált csak szilárd letelepedett népek által formált államok Európájának részévé mint a kontinens nyugati fele. Sőt, még ezt követően is évszázadokra volt szükség, hogy a keleti, mongol, török és más hódításokat legyűrjék, megszilárduljanak és esetenként csak akkor térjenek a kereszténységre, s ami ezzel azonos, váljanak valóban a kontinenes részévé követve a már előzetesen stabil államszervezetekbe tömörülő Nyugatot. Közép- és Kelet-Európa országai ezt követően is négy-öt évszázadra a Habsburg, vagy török birodalmakba bekebelezett függő országok maradtak.

Mindezek következtében sem a kontinens nyugati felének szilárd, fokozatosan demokratikus társadalmi-politikai rendjébe nem tudtak stabilan betagolódni, sem gazdaságilag nem tudtak felzárkózni a kontinenes nyugati feléhez. Mindez még ma is rányomja bélyegét a terségre, ahol gyakran kerekednek felül autokratikus rezsimek. s ezek ma is erősen tartják magukat Lengyelországban, Magyarországon, vagy Szerbiában, nem is beszélve Oroszországról.

A gazdasági lemaradás ugyancsak tartósan nyomja rá bélyegét e térség országaira. Igaz, a legsikeresebb kicsiny Észtország és Szlovénia gazdaságilag már felzárkózóban van, ha nem is a nyugat-európai, de az ezt követő Mediterrán országokhoz. Nem feledhető azonban, hogy a térség ezen siker országai is kereken 33 ezer dolláros egy főre jutó jövedelmükkel a Nyugat sikerországai - Luxemburg, Írország és Norvégia – 106-118 ezer doláros jövedelmi színtjének kevesebb, mint egy-harmadát érik csak el.  

Közép-Európa és a Baltikum további hat országa még erős lemaradásban van, s ennek következtében a térség egésze – a kilenc ország átlagos 25 ezer dolláros egy főre jutó nemzeti jövedelmével - ma is csak a nyugat-európai jövedelmi színt alig több mint egy-harmadát (35 százalékát) éri el. A valóságos Kelet Európa és a Balkán tizenöt országa azonban még a közép-európai gazdasági fejlettség felén sem állnak (48 százalék), és 12 ezer dolláros egy főre jutó jövedelmük a nyugat európai fejlettség töredéke, mindössze 17 százaléka. Más szóval a közép- és kelet-európai térség 2023-ban is érdemben elkülönül, gazdaságilag változatlanul más, alacsonyabb kategóriába tartozik, mint Nyugat-Európa, mely közel 72 ezer dolláros egy före jutó jövedelmi színtjével még valamivel (103 százalék) az Amerikai Egyesült Államokat is lehagyja.

Ha a jövedelmi színt markáns különbségéről beszélünk, amögött az életforma, táplálkozás, lakás, utazások különbségei is meghúzódnak. A magasabb átlagjövedelem jobb egészségi állapotot és hosszabb életet is jelent: míg Svájc, Spanyolország, Norvégia lakósainak átlagos élettartama 83 év, és a hozzájuk felzárkózott vagy azokat lehagyott Írországé 82 év, addig Bulgária és Románia lakóinak élettartama csak 75, Magyarországé 76, Oroszországé és Moldováé 71-71 év.

“Eltűnőben”, a Nyugathoz felzárkozóban lenne Kelet-Európa? Újságírói túlzással szenzációsan hangzik és nagy visszhangot vált ki ennek kijelentése, de nincs olyan gazdasági szakember aki ezt a lemaradást belátható időn belül behozhatónak minősíthetné. Csak megismételni tudom az Economist ismertetésének záró mondatát: “Talán még túl korai elbúcsúzni Kelet-Európától”.