“Oli no au i na pono lani ou/E Hawai'i” (A menyország áldását élvezem, Oh Hawaii) – hangzik a népszerű, Aloha című hawaii-i dal.
Nyár van. Aki teheti, nyaralni megy, ha lehet, víz mellé. Látogassunk el az amerikaiak legkedveltebb nyaralóhelyére, Hawaii-ra. Sokfelé jártam a világban, de Hawaii-ra vezető utaim mégis a legemlékezetesebbek közé tartoznak. Ott gyalogoltam pár lépésre a forró-izzó láva-folyó mellett, ott úsztam együtt halakkal körülvéve, akik befogadtak, mintha közéjük tartoznék.
Hawaii az Egyesült Államok sajátos állama. Több mint háromezer kilométer távolságra van az USA nyugati partjától, vagyis, majdnem 6 óra repülés. 137 szigetből álló, trópusi éghajlatú világ. Még a levegő is más ott, sima, langyos, illatokkal teli. Ráadásul működő vulkánok, láva-folyók világa. A szigetcsoportból kiemelkedik nyolc nagyobb sziget, s azok közül is különösen négy: Oahu, Maui, Kawaii és a névadó Hawaii, melyet “a Nagy Szigetnek” (Big Island) is hívnak. Mindegyik szigetnek más-más a jellegzetessége. A Nagy Sziget az állandóan működő vulkánról, a Kilauea tűzhányóról híres. Kawaii, a kertek szigete (Garden Island) buja növényzetéről vízeséseiről, a Na Pali oldal gyűrött szirtekkel övezett partjairól ismert, Maui a különleges szállodák és nyaralók világa, sokak szörfölő és könnyűbúvárkodó paradicsoma. Végül Oahu a legsürübben lakott sziget, rajta Honoluluval, a fővárossal, amely a hawaii települések közül leginkább hasonlít egy amerikai nagyvárosra. Ezeken és a sok kisebb szigeten kávé, ananász, papaya és kókusz ültetvények ontják gyümölcseiket egész éven át. Hatalmas terűleteket, nem egyszer kis szigeteket vettek meg milliárdosok saját ”telekként”. Jeff Bezos hatalmas területet vásárolt Mauin, Mark Zuckerberg pedig Kawaii sziget északi partján.
A szigetek ugyan különbözőek, de mindegyikre jellemző a kivételesen kellemes klima. A hőmérséklet egész éven keresztül alig változik: télen 25-26C, nyáron 29-30C az átlaghőmérséklet. Hawaii ezért úgy nyaralóhely, hogy az év bármely részében kellemes nyári-tavaszi időjárásra lehet számítani.
A szigetcsoportra a 10-13. századok között polinéziai népesség települt be. Csodálatos történet, hogy ez a Taiwanról, Papua Új Guineáról és Új Caledóniáról származó nép kenukon evezett át a Csendes Óceánon. Bár Tahiti és Hawaii között korai kapcsolatok voltak, 1300 körül ez megszakadt és Hawaii évszázadokra elszigetelődött a világtól. A Hawaii Királyságot azután I. Kamehameha király hozta létre 1810-ben, egy országgá egyesítve a szigeteket. A 19. század végén a lakosság egynegyede azonban japán volt. Bevándorlásuk az Inawaka-maru hajó érkezésével kezdődött 1806-ban, de a nagy bevándorlás, melynek során közel 200 ezer japán telepedett le a szigeteken, 1885-től indult meg melynek következtében 1920-ban a Hawaii szigetek lakosságának közel fele japán volt. Napjainkban arányuk az összlakosságon belül 17 százalékot tesz ki.
Fehér ember először 1778-ban lépett e szigetre James Cook angol felfedező személyében. E ponton meg kell állnunk egy pillanatra amit Cook kapitány különlegesen kiérdemelt. Az angol mezőgazdasági munkás fiaként született Cook, aki belépett a Brit Haditengerészetbe, 1768 és 1779 között tett három híres utazásával hihetetlenül kiszélesítette a világot. Új Zéland, Ausztrália és a Hawaii szigetek rákerültek a térképre. Cook kapitány a felfedezett Hawaii szigeteket mentoráról, Sandwich negyedik grófjáról Sandwich szigeteknek nevezte el. A partra szálló európaiak és a szigetek lakossága között érthetően több mint feszült volt a viszony. Ez vezetett azután Cook kapitány meggyilkolására.
A helyi lakosság sem járt sokkal jobban. A polinéz őslakosság létszáma, mintegy fél-millióról a behurcolt betegségek következtében 40 ezerre zsugorodott. Az önálló királyságot megdöntötték és területét 1898-ban az USA annektálta, hogy azután 1959 augusztusában ötvenedik államként az Egyesült Államok részévé váljon. A szigetvilág gazdasága eleinte jellegzetes ültetvényes gazdaság volt. Ma is jelentős a cukornád, kávé, ananász, makadámia, marha- és borjúhús exportja.
Mára azonban a turizmus vált Hawaii vezető iparágává. Ezt mintegy szimbolizálja, hogy az odautazó nyakába azonnal virágkoszorút akasztanak. Évente mintegy 9-10 millió turista látogat a szigetekre, s közülük 3 millióan külföldiek. A látogatók 20-21 milliárd dollárt költenek ott el, ami a hawaii GDP közel egy-negyedét teszi ki. Emellett Hawaii legnagyobb munkaadója az USA hadserege, hiszen itt található a csendes óceáni amerikai flotta bázisa 75 ezer katonai alkalmazottal.
Hawaii nemzetközileg 1941 december 7-én emelkedett világhírre, amikor a japán hadsereg hat repülőgép anyahajóról 353 harci repülővel Pearl Harbornál súlyos csapást mért az addig semleges Egyesült Államok csendes-óceáni flottájára. Négy amerikai hadihajó elsüllyedt és további négy erősen megsérült. Több mint 180 amerikai hadirepülőgépet megsemmisítettek és közel négyezer amerikai meghalt vagy erősen megsérült. A Háromhatalmi Egyezmény alapján Japán mellett Németország és Olaszország is hadat üzent az Egyesült Államoknak. Mi sem természetesebb, minthogy 1941 december 12-én -nyilvánvalóan valóságos rettegést okozva Amerikában - Magyarország is hadat üzent az Egyesült Államoknak.
Furcsa azt mondani, hogy Japán ezzel nagy szolgálatot tett a demokratikus világnak mivel az Egyesült Államok, mely addig a háborút európai ügynek tekintette és abba belépni vonakodott, a Perl Harbort követő napon belépett a háborúba és ezzel eldöntötte annak kimenetelét. A világháború befejezését végülis az a két atombomba hozta el, melyeket 1945 augusztusában az Egyesült Államok a világon először és máig egyedülállóan dobott le az utolsó emberig harcolni akaró Japánra.
Napjainkban Hawaii az Egyesült Államok egyik leggazdagabb állama. Egy-egy amerikai háztartás jövedelme átlagosan közel 66 ezer dollár. A leggazdagabb Washington D.C., a főváros 92 ezer dollárt meghaladó jövedelmi színtjével, míg Mississippi a legszegényebb 46 ezer dollár jövedelemmel. Hawaii ugyancsak köze áll a csúcshoz 83 ezer dollárt meghaladó jövedemével, amely az USA 50 állama között az ötödik legmagasabb. A szigeteken a nyomorban élők száma is kisebb, 9 százalék az átlag amerikai 12 százalékhoz képest.
Hawaiion még a levegő is más. Barack Obama, aki Honoluluban született és gyerekkorát Hawaiin töltotte, ha nem is elfogultság nélkül, de joggal mondta: “aki nem volt még Hawaiin, az nem tudja, mi a mennyország”.