Az “életképtelen” Kanada
Kanada gyakran szerepel a hírekben. Donald Trump amerikai elnök vagy tucatnyi alkalommal emlegette, hogy Kanada az Amerikai Egyesült Államok 51-ik tagállama lehetne, mivel az USÁ-val való kapcsolat nélkül az ország nem életképes. Trump továbbá azt állította, hogy az USA évi 200 milliárd dolláros támogatást nyújt Kanadának gazdasági kapcsolataik keretében. „Ha ezt megszüntetnénk, ha nem engednénk, hogy vámmentesen exportáljanak autókat és teherautókat az Egyesült Államokba, akkor nem lennének életképesek mint ország”. Nos, azt már régóta megszoktuk, hogy Trump minden szavában legalább két hazugság van, de az, amit Kanadáról állított, még így is megdöbbentően zagyva és valótlan. Mark Carney most megválasztott kanadai miniszterelnök kijelentette, “Trump elnök azt állítja, hogy Kanada nem valóságos ország. Meg akar törni bennünket, hogy bekebelezhessen. Ezt mi nem engedjük”.
Hozzá kell tenni, hogy nem ez az első amerikai terv Kanada bekebelezésére’ Már az 1770-es években volt ilyen törekvés. Benjamin Franklin 1776-ban tagja volt annak a diplomáciai delegációnak, amely Kanadát 14. gyarmatként akarta kapcsolni az amerikai 13-hoz, de a kanadaiak ezt elutasították. Az USA kétszer is megtámadta Kanadát, először az amerikai polgárháború idején, majd 1812-ben, de a katonai akciók sikertelenek voltak. 1930-ban, Herbert Hoover elnöksége idején az USA elfogadott egy titkos tervet ami egy Anglia elleni lehetséges fegyveres konfliktus esetén Kanada (akkor Anglia gyarmata) elfoglalására készült.
Hadd hívjam meg Kedves Olvasóimat egy kis kanadai túrára. Háromszor jártam ott és mondhatom, érdemes csatlakozni. Kanada ugyanis gyönyörű, változatos tájaival önmagában élmény. A világ több mint 1.4 millió tavának közel két-harmada (!) Kanadában van. A kanadai Sziklás Hegység, mely végighúzódik az amerikai határ mentén, különleges látvány helyenként négyezer méteres csúcsaival.
Talán már az is meglepi a magyar olvasót, hogy a 10 millió négyzetkilométer területű ország, megelőzve Kínát és az USA-t, Oroszország után a második legnagyobb a világon. S hozzátehetem, Magyarország 107-szer férne el benne. A világ leghosszabb, több, mint 243 ezer kilométeres kanadai tengerpartját három oceán, az Atlanti, a Csendes, és – amikor nincs befagyva - a Sarkvidéki Óceán mossa. Kanadát a világ leghosszabb, majd 9.000 kilométeres határa választja el az Egyesült Államoktól. A több mint 6 millió lakosú Torontó, a 4.5 és 1.6 milliós Montréal és Vancouver világvárosok. Torontó Észak Amerika második, és a világ hetedik legnagyobb pénzügyi központja. Az északi, belső és keleti területeken általában 10-30 fokos hidegek vannak télen, az ország nagy területei ezért gyéren lakottak, s végülis a hatalmas északi ország lakossága csak 41 millió fő. Az alacsony lakosságszám kelti azt a hiedelmet az USÁ-ban, hogy Kanada jövőjét vazallus államaként tekintse és kezelje.
A lakosság számának növelése ezért vált kormányzati programmá, ezért hallhatunk a jövő 100 milliós Kanadájáról. S a lakosság valóban gyorsan növekszik, hiszen Kanada hivatalosan vállalt és deklarált bevándorló ország. Évente 300 ezer bevándorló telepedik le az országban, mi több, ezt a létszámot évi 500 ezerre kivánják emelni. 2016 és 2021 között 1.3 millióan telepedtek le, s ezek zömében magasan képzett emberek voltak, egy-egy-hamaduk orvos és mérnök. 2019-ben nyolc millió bevándorolt nyert álladó tartózkodási engedélyt, vagyis a lakosság egy-ötöde viszonylag friss bevándorló. A 2022-es év példája alapján a bevándorlók 27 százaléka Indiából érkezett, míg további egy-negyede Kínából, Afganisztánból, a Fülöp szigetekről és Nigériából.
Kanadát nemcsak területi nagysága emeli ki, hanem gazdagsága is, hiszen az ország a 2020-as évek közepén több, mint 2.2 trillió dollár nemzeti jövedelmével a világ kilencedik leggazdagabb országa volt. Ha a lakosság jövedelmi színvonalát középső értéken számítjuk (ami felett és alatt a lakosságot kétfelé osztja), akkor ez az összeg 2023-an az USA-ban 19.306, Kanadában pedig 18.652 dollárt tett ki, vagyis az USA lakóinak átlagos jövedelme alig több, mint 3 százalékkal nagyobb Kanada színtjénél.
Európai ember, az izlandi születésű Leif Erikson személyében a 10-11-ik században tette itt először földre a lábát, mintegy fél évezreddel megelőzve Columbus Kristófot. A következő európai VII. Henrik király megbízásából 1497-ben az angol John Cabot volt. 1583-ban I. Erzsébet királynő megbízásából Humphrey Gilbert létesítette az első európai települést, amit 1600-ban az első francia kereskedelmi állomás követett Tadoussac-ban. Samuel de Champlain francia felfedező 1603-ban érkezett ide, és ő alapította az első állandó európai településeket, Port Royalt (1605) és Quebec Cityt (1608). 1689 és 1763 között négy háború is rázta a gyarmati Észak Amerikát. Ezek következményeként Új Skócia 1713-ban angol kézre került, amit 1763-ban, a Hét Éves Háború után Új Franciaország angol kézre kerülése követett.
Történelme következtében, mivel Kanada sokáig francia és angol gyarmat volt, és a 1791. évi Alkotmány kettéválasztotta az országot a francia nyelvű Alsó Kanadára (Quebec), és Felső Kanadára (Ontario), Kanada ma is két-nyelvű ország. Ilyen összesen 34 létezik a világon. Az őslakosság, az úgynevezett Első Nemzet, az Inuit és a Métis törzsek jórészt összekeveredtek a betelepültekkel. Az első európai bevándorlók érkezésekor az őslakosság fél-millió főt tehetett ki, de ezt követően, főként, mivel erőszakkal asszimilálták őket, számuk 40-80 százalékkal lecsökkent. A Statue of Westminster (1931), majd a Canada Act (1982) végleg felszámolta az európai dominanciát. Kanada és az Európai Unió azonban szoros szövetséges maradt. Két szerződés, a Kanada – EU Stratégiai Partner Egyezmény és a Kanada - EU Átfogó Gazdasági és Kersekedelmi Megállapodás, kapcsolja szövetségbe Kanadát Európával. Európai vállalatok fél-millió állást teremtettek Kanadában, s a kanadai beruházások negyed-millió állást az EU-ban.
Kanadát természeti adottsága is gazdag országgá teszi. A világ 3-4-ik legnagyobb olajkincs birtokosa, a világ olaj-tartalékának 13 százalékával, s vezető exportőrje olyan fontos ásványoknak, mint a cink, uránium, arany, nikkel, acél, réz, kobalt és egyebek. Ugyanakkor az ország a világ egyik legnagyobb agrár termelője, nem is beszélve ipari kapacitásairól az autó- és más iparokban. Kanada “életképtelenségéről” ennyi talán már elég is lenne. Mégis ide kívánkozik, hogy Kanada a világ egyik legjobban iskolázott országa. A viszonylag legfejlettebb országok 75 százalékos átlagával szemben Kanadában 89 százalék végzi el a középiskolát. Az egyetemi oktatásban résztvevők arányát tekintve Kanada világ-első. A felnőtt lakosság 56 százaléka rendelkezik felsőoktatási diplomával. A tudományos publikációk számát tekintve hetedik a világon és felnőtt lakosságának 94 százalékával, egyike a legelsőknek az Internet használók között. Kanada 15 Nobel-díjast adott a világnak.
Donald Trump elnök úr, ha a pénzen és hatalmon kívül legalább minimálisan más is érdekelné, ha legalább a legalapvetőbb ismeretekkel rendelkezne a szomszédos országról, mindezt tudhatná Kanadáról, tudhatná, hogy két Kanada ellen irányuló amerikai katonai invázió is sikertelen volt, és nem mondana akkora ostobaságot, hogy a szomszédos ország az USA nélkül életképtelen. Ezt azonban reménytelen elvárni Amerika 47. elnökétől.