Atombomba és vörös sziklák: Új Mexikó
Elárulok egy titkot. ĺróasztalomon egy 30-40 centiméter magas, fából faragott, szépen kifestett pegazus áll. A fafaragásáról híres mexikói Oaxacában vettük. Mellette áll kistestvére, a 15 centi magas pegazuska, az ő születési helye Taos az amerikai Új Mexikó államban. Sok jó ihletet köszönhetek nekik. Az “Orbániában” tett lehangoló járkálások után ezért történelmi, földrajzi és etnikai sétára hívom meg Olvasóimat az USA egyik legérdekesebb államába Új Mexikóba.
A mai állam neve korábbról ered, mint az 1821-ben önálló állammá vált Mexikóé. Eredete az Azték birodalomhoz nyúlik vissza, mely a XVI. században birtokolta e területet s melynek uralkodóját Mexica-nak nevezték. A század közepén azonban már megjelentek a spanyol felfedezők, a század végén pedig meghódították és Nuevo México-nak nevezték e területet. Juan de Oñate, II. Fülöp király megbízásából ekkor alapította meg San Juan de los Caballeros városát. Ennek ellenére még a XVII. század végén is csak mintegy 3.000 spanyol élt e területen. Új Mexikó mai fővárosát, Santa Fe-t, La Villa Real de la Santa Fe de San Francisco de Asís néven 1610-ben alapították. Ezzel együtt a terület mindössze 25 ezer lakosával lényegében lakatlan volt. 1821-ben Új Mexikó az első Mexikói Birodalom részévé vát, de 1836-ban kivált onnan, hogy azután 1849-től, amikor az USA elfoglalta, az Amerikai Egyesült Államokhoz kerüljön.
1942 november 16-án Robert Oppenheimer egy másik fizikussal és egy katonatiszttel együtt Új Mexikó államba utazott, hogy kiválassza azt a helyet, ahol a ‘Manhattan Programot’, az atombomba létrehozásának munkálatait kezdik el. Oppenheimer jól ismerte és szerette Új Mexikót, javaslatára a Sangre de Cristo hegylánccal körülvett völgykatlant, Los Alamost választották kiváló védelmi adottságai és nehéz megközelíthetősége miatt. Közel három évi megfeszített munka után 1945 július 16-án egy lakatlan területen ebben az államban robbantották fel a világ első atombombáját. Erről és a sikeres kisérleteket vezető Oppenheimerről regények, dokumentum kötetek és filmek készültek. Új Mexikót tekintik az amerikai űrprogram születési helyének is. Még az 1930-as években itt tervezték meg az első rakétafegyverek egyikét. 1948-ban az itt fevő White Sands Missile Range-ről lőtték fel az első rakétát, amely eljutott az űrbe.
Új Mexikó vörös sziklákkal borított, magasan fekvő sivatag. Az állam legalacsonyabb pontja közel 900 méter, a legmagasabb 4200 felett van. A magasság miatt a látogató gyakran ólmos fáradtsággal és légszomjjal küzd az első napokban. A vörös sziklák különleges formációkban emelkednek ki, sok közülük meredek sziklafallal jut el egy lapos fennsikhoz, a “mesá”-hoz. Az állam legnagyobb része minimális csapadékot kap. Itt találjuk a Mexikó állam északi részétől, Texas nyugati részén, dél-kelet Arizonán és Új Mexikón áthúzódó hatalmas, öt-magyarországnyi, 453 ezer négyzetkilométer kierjedésű Chihuahuan sivatagot, Észak Amerika legnagyobb sivatagjának egy részét. Ugyanakkor nagy, magas hegyek, a Sziklás Hegység déli szakasza 1.200-2.400 méteres csúcsaival és az állam egyharmadát borító erdőségeivel lakhatatlan terület. A mintegy három-és-fél magyarországnyi területével (315.000 km2) Új Mexikó az Egyesült Államok ötödik legnagyobb kiterjedésű állama. Ötven európai államból 36 kisebb kiterjedésű ennél. De a hatalmas terület mindössze 2.1 millió lakosával úgyszólván üres
Az 1848-49. évi amerikai-mexikói háborúban az USA elfoglalta ezt a területet, majd további területeket megvásárolt, de mint az Unió 47-ik tagállama Új Mexikó csak 1912-ben vált az Egyesült Államok szerves részévé. Ez az állam ma is meglehetősen sajátos: az USA 50 tagállama között ez rendelkezik a legnagyobb arányú – az összlakosság közel felét kitévő – latin-amerikai népességgel. Különleges vonása ennek a közösségnek, hogy a latinók javarésze az annektálás előtti lakosság leszármazottja, nem friss bevándorló. Közöttük történelmileg sokan zsidó származásuak, úgynevezett “conversos” vagy kripto-zsidók, akik a középkorban látszat kikeresztelkedéssel mentették meg életüket a spanyol inkvizíciótól s a XVI. századtól sokan áttelepültek a gyarmatokra, ahol sokkal szabadabban élhettek. Érdekes, hogy a spanyol hódítók által kibocsátott első mexikói spanyol pénzérméken a héber “alef” betű árulkodott erről. Bernal Díaz del Castillo, a spanyol hódító csapatok egyik katonája, aki később leírta tapasztalatait, arról adott számot, hogy a hódító spanyol hadseregből kivégeztek katonákat mivel titokban a zsidó vallási szertartásokat követték. Az inkvizició ugyanis a XVI. század utolsó évtizedeiben itt is működött, de 1606-ban a spanyol király elrendelte a még bebörtönzött titkos zsidók szabadon engedését és ezt követően újabb “conversos”, vagyis áttért csoport települt át Mexikóba.
Az állam történetének meglehetősen tragikus fejezete volt az úgynevezett indián háborúk időszaka. Amint Új Mexikó akkori katonai vezetője, James Caleton tábornok írta: kíméletlen háború volt ez “az ellenséges törzsek ellen, hogy térdre kényszerítsük és utána rezervátumokba zárva kereszténységre terítsük és földművelésre tanítsuk őket”. Valóban ez történt, bár 1924-ben a Kongresszus amerikai állampolgárságot és ezzel választójogot is adott az őslakos indiánoknak. A háborúk ellenére ma is ebben az államban van a második legnagyobb indián őslakosság. Közülük a legnagyobb a navaho és apacs közösség, s az állam lakosságának minden tizedik tagja a 23 hivatalosan elismert indián törzs (ahogy magukat nevezik: ‘nemzet’) valamelyikéhez tartozik és rezervátumokban lakik. Az indián (“native American”) őslakosságnak már két és fél évezreddel ezelőtt állandó települései voltak itt. Hajdani lakóhelyük látványos maradványait, a sziklafalba épített lakásokat és 1000-1500 éves épületeiket mi is megcsodáltuk.
Taos a XX. század elején létesített művésztelepéről is híres. Az állam legismertebb művésze, Georgia O’Keeffe, aki new yorki évei után élete utolsó ötven évét töltötte Taos mellett egy ranchon. Nevét (és meztelen alakját) férje, Alfred Stieglitz intim akt-fotóiról ismerjük az 1920-as évekből. Az apai részről magyar származású művésznő kinagyított, absztraktnak ható virág-képeivel és minimális tárgyi környezetet ábrázoló, sivatag ihlette festményeivel vonult be a művészettörténetbe – nem is akárhogyan: az első női művész volt, akinek egyszemélyes gyűjteményes kiállítást rendezett a chicagói Art Institute (1943-ban) és a new yorki Modern Művészet Múzeuma (1946). Santa Fe a zenei életnek is szezonális központja lett magas szinvonalu nyári szabadtéri opera előadásaival melyeket nem egyszer mi is élveztünk. Az operaház teraszán Igor Stravinsky mellszobra emlékzetet a 60-as évek sikeres adománygyűjtő kampányára a tűzkárok áldozatává vált opera épületének helyreállítására.
Új Mexikó az Egyesült Államok harmadik legszegényebb állama, átlagosan egy főre jutó jövedelme az országos átlag több mint 65.000 dollárjával szemben csak 46.000 dollár, vagyis 71 százalék, és a lakosság több, mint 18 százaléka a nyomor színt alatt él. A gyermekek közel egyharmada szenved a szegénységtől, és ez közel másfélszer haladja meg az országos átlagot. Ez annál is meglepőbb, mivel 1922-ben a Midwest Refining Company már megkezdte a felfedezett olaj kitermelését és napjainkra Új Mexikó az Egyesült Allamok második legnagyobb nyersolaj és kilencedik legnagyobb földgáz kitermelője.
Új Mexikó aligha változik radikálisan. Az atombomba nem tudta kirobbantani, sem az olajon nem tudott kicsusszanni hagyományos csendességéből. A korszakos tudományos kisérletek sikerei, melyek megváltoztatták a világot, nem érintették magát az államot, ahol születtek. Mindezzel együtt Új Mexikó az USA egyik legsajátosabb, legérdekesebb állama.